A magány a legrosszabb

... de nem reménytelen.

Kedves Hírlevél Olvasó!

Welcome to the club! (Megint egy csomóan feliratkoztak.) Lassan indul be az élet, mindannyian szokjuk még a hétköznapokat, a mozik viszont tele vannak jó filmekkel, úgyhogy hétvégén megint lehet lazítani!

Ma ajánlok nektek két újat (jó, az egyik már egy hete látható, és beígértem a legutóbbi hírlevélben: az Angelina Jolie főszereplésével készült Maria-t, és egy igazi csemegét: az Egy csiga emlékiratai című ausztrál stop motion animációt FELNŐTTEKNEK), amivel nem nyúltok mellé,

és megosztom veletek, milyen élmény volt nekem Csáki Judit Cserhalmi-könyve, a Nem lehet mindennap meghalni, amit természetesen semmi pénzért nem hagytam volna ki.

Sajnos (az újaknak mondom) minderről csak akkor értesülhettek, ha támogatóvá váltok (amibe már havi 5 euróért benevezhettek), viszont akkor minden héten olvashatjátok az ötoldalas értekezéseimet! Ugye, hogy a lükének is megéri?